Betegek kenete
Isten a betegek társa a szenvedésben
Az emberek minden korban komoly kihívásként élték meg a betegségeket. A keresztény ember is ezen általános tapasztalat részese, azonban annak tudatában él, hogy hitének fényében végül értelmet nyerhet a szenvedés. Mindez erőt ad az elkerülhetetlen fájdalmak elviselésére. Krisztus példájából megismerhetjük, hogy a betegségben megélt szenvedés üdvös lehet önmagunk és szeretteink számára, sőt, megtapasztalhatjuk, hogy az Úr szereti a betegeket is. Ő maga is sok beteggel találkozott, akiket meghallgatott, bátorított és olyanok is voltak küztök, akik gyógyulást életek meg az Úr akaratából.
Isten terve az, hogy az emberiség tevékenyen küzdjön a betegségek leküzdésén, egyúttal ápolja testi-lelki egészségét. Amikor pedig a szenvedés elkerülhetetlen, akkor készségesen egyesítse küzdelmeit Krisztus keresztáldozatával az egész Egyház javára. A betegségben lévő egyúttal jellé válik a környezete számára eléjük hozván az élet végességét és törékenységét. A hívő beteg pedig üdvös jellé válik, amikor megvallja, hogy nyitott az Isten által adott természetfeletti valóságokra és a földi léten túli életre.
A súlyosan beteg embernek ugyanis Isten különleges kegyelmére van szüksége, hogy el ne csüggedjen és hite el ne fogyjon. Krisztus Urunk ezért őket a Szentkenet szentségével erősíti meg. Ez a szentség a Szentlélek kegyelmét adja meg a betegnek, amely az egész embert meghívja és segíti az üdvösségre, feszítja benne a bizalmat Isten iránt, megerősíti a kísértések ellen küzdelemben és a halálfélelemben. Ha szükséges megadja a bűnök bocsánatát, és tökéletessé teszi a szívében lévő bűnbánatot.
Ki részesülhet a betegek szentségében?
Mindazok, akik már megkeresztelkedtek és valamilyen súlyos betegséggel küzdenek. Életünk során akár több alkalommal is élhetünk ezzel a szentséggel. A Katolikus Egyház idősebb (60 év feletti) tagjainak ajánlott ennek a szentségnek a felvétele, amennyiben testi-lelki gyengeséget és fájdalmakat hordoznak.
Hogyan történik a betegek szentségének ünneplése?
Amennyiben lehetséges szentmise keretében történik ez a szent cselekmény. Lényegi része a pap csendes imája a betegek fölött, majd a beteg homlokának és kézfejeinek megkenése a nagycsütörtökön megáldott szent olajjal, miközben az alábbi párbeszéd hangzik el:
Pap: E szentkenet által és nagy irgalmasság szerint segítsen meg téged az Úr a Szentlélek kegyelmével!
Hívő: Ámen.
Pap: Szabadítson meg téged bűneidtől, üdvözítsen téged és erősítsen meg jóságosan!
Hívő: Ámen.
Idősek és betegek (havonkénti) áldoztatása, gyóntatása
Azon hívők számára, akik otthonaikat tartósan elhagyni már nem képesek az Egyház lehetőséget kínál a vasárnapok megszentelésére azáltal, hogy a katolikus szentmisék élő közvetítését tevékenyen nézve (imádkozva, énekelve, figyelmesen). Amennnyiben ezt megteszik nem követnek el bűnt a szentmise mulasztás miatt. Fontos azonban, hogy a szentségekhez járulás alól a keresztségben már részesülteknek soha nem adott felmentést a Katolikus Egyház.
A szentgyónás és szentáldozás még a betegségben is lelkiismerti kötelességünk. Ennek lehetősége a Szent Márton Plébánián is adott. Nagybárkányban minden hónap 2. szerdáján, a többi településen a hónap 3. szerdáján történik a betegek felkeresése és áldoztatása. A kórházban lévők pedig a lelkigondozón keresztül kérhetik a szentségeket, illetve a hetenkénti kórházi beteglátogatások alkalmával, amikor a szolgálatban lévő atya végigjárja a kórházi osztályokat.
Mivel a papság létszáma erősen fogy, ezért az a tapasztalat, hogy a súlyos állapotban lévő vagy haldokló betegeket sem tudjuk sok esetben azonnal felkeresni, gyakran csak több óra múlva, időnként csak másnap jutunk el hozzájuk. Ezért tisztelettel kérjük, hogy ne halogassák a szentségek kérését amennyiben súlyos betegségben lévő szerettik vannak.
Idősek és betegek szentmiséje
A Szent Márton Plébánián évente kettő alkalommal részesítjük beteg és idős testvéreinket a meghirdetett vasárnapi szentmisék keretében a betegek kenetében. Tavasszal a betegek világnapja (február 11.) utáni vasárnapon. Ősszel pedig Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepét (szeptember 14.) követő vasárnapon.