Szent Negyven nap (*Nagyböjt)
"A Szent Negyvennapnak két jellegzetes belső tulajdonsága van: egyrészt és elsősorban ez a keresztségre való előkészítésnek és arról való megemlékezésnek, másrészt pedig ez a töredelemnek ideje. Ezért kell, hogy így a hívők ebben az időben nagyobb buzgósággal hallgassák Isten igéjét, több időt fordítsanak imádságra, hogy így készüljenek a húsvéti misztérium megünneplésére." (LK 109.)
Ami a keresztség szentésgében velünk történt, azt évről évre megújítjuk ezen szent időszakban: életünkkel, tetteinkel és szavainkkal ellene mondunk a bűnnek, a bűnös vágyaknak, a sátán csábításainak, pompájának és egész lényüket odaszenteljük Isten szolgálatába, hogy a kegyelem gyümölcseit megteremjük szeretetben, figyelmességben, fegyelemben, elcsendesedésben.
A szent Negyven nap sajátos lelületéhez tartozik az elcsendesedés és visszatekintés az elmúlt hónapokra, életmódunk ráhangolása Krisztus tanítására; A bűnbánat és megtérésre való nyitottság kifejezése az Úr előtt, az alapos lelkiismeret-vizsgálat és a szentgyónás által; Az Egyház liturgiáján és ezen szent időszak sajátos szertartásain való tevékeny részvétel.
